0
Going to England
Posted by Tóth Gergő
on
12:53
Az egész ott kezdődött hogy kiötlöttük a srácokkal menjünk melózni együtt a nyáron külföldre. Találtunk olcsó lehetőséget amerikába de persze az elég gáz volt mert nem mehettünk volna csak külön államokba. Úgyhogy úgy döntöttünk hogy legyen Anglia. Fogalmunk nem volt hogy mit meg hogy de menjünk.
Találtunk olcsó repjegyet 2 kilóért persze utólag kiderült hogy Zotyi elkúrta mint állat mert csak kézipoggyászt csekkolt be:D Aztán a kinyomtatott beszállókártyánkon is csak only handbag volt és 0 Checked Baggage. A Ryanair faszányosan felszámolt nekünk fejenként 60 eurót a csomagjainkra. Magyarán a csomagjaink 6x drágábban utaztak mint mi:D Ez volt az első gubanc kis hajtépés, de utána lex hitelkártyájáról lehúztuk gyorsan. Aztán sikerült a limitjét is túllépni még most sem tudjuk hogyan talán az isteni gondviselés volt az. Mindenesetre örülönk mert ha nem lépjük túl egy valaki nem tudott volna felszállni a gépre. Ezután jött a pislogás meg a wow-effekt soha éltemben nem repültem még de mégcsak a reptér közelében sem voltam:D Kapkodtunk a fejünket jobbra balra azt hipp-hopp már a gépen is voltunk.
Itt meg az egyik "sztyúárdesz" csajszi rögtön leskerázott minket próbált ismerkedni hogy milyen fiatal arcunk van. Nekünk meg amúgy is olyan sok volt az információ hogy csak serényen bólogatni tudtunk meg mosolyogni mert egy pár perc múlva már indult is a gép. Azért volt bennem egy kis félelem hogy jujj mi lesz. Aztán a gép szépen kifordult a kifutópályára, és egyszer csak BUMMM begyújtotta a nitrót beletapadtunk az ülésekbe a szemem kikerekedett, a pittyem vigyorrá szélesedett. Aztán mint egy baszott nagy hullámvasút felemelkedtünk. Leírhatatlan az érzés. Olyan mint a hullámvasút és a körhinta keveréke. Nem tudtam nekem ez jó e vagy nem fogok hányni vagy nem?:D Az út jó volt folyton csak a biztonsági övemmel vacakoltam mert hol bekapcsolni hol kikapcsolni aztán meg mikor a gép turbulenciába került mindenki parált hogy miért rázkódik össze vissza. De végül sikeresen földet értünk mindenki hurrázott. Anglia: itt jött igazán a wow effekt. Minden angolul van az egész környezetünkből süt hogy angliában vagyunk.
Reptéren pár rutinvizsgálat és már kinn is voltunk a reptér előtt és akkor nah most mi legyen? Bóklásztunk össze-vissza meg tanácstalanul nézelődtünk azt végül bekopogtam az egyik taxishoz hogy mizu mennyiért vinnél el a belvárosba. Nem vettem észre hogy alszik.....felébresztettem. Zavartan közölte hogy itt nem így működik bazze:D Hanem benn kell megvenni a jegyet a taxi irodába. Ezért mentünk oda lexnek mondtam hogy mennyé már vegyél jegyet a taxi 24 fontért vitt be minket a belvárosba mondtuk neki hogy valami 24h helyet keresünk ahol megmelegedhetünk amíg reggel nem lesz szal kirakott minket a közepén. Valamit félreérthetett mert totál nem találtunk semmiféle ilyesmi helyet szal össze vissza bóklásztunk baszom nagy gurulós táskával meg egyéb cuccokkal. Kurvára fáztunk a kis Bristoli angol csajok meg egy szál picsagatyában szaladgáltak. Megláttak minket 3 pulcsi plusz egy kabát azt hitték Afrikából jöttünk. Egy két ember oda is jött hogy milyen helyet kerestünk. Pár részeg seggfej fuck you-zott de mások meg love you-ztak:D Készítettünk videót lexxel.
Se munkánk se szállásunk de azért a várost már bejártuk.......vicces:D Reggel már minden bajunk volt az idegösszeomlás szélén álltunk minden ellenünk volt. Nem tudtunk angol számot hívni a telefonomról aztán a telefonfülke is elnyelte a pénzünket a 3. telefonfülke ami működött az meg folyton csak azt pofázta hogy helytelen számot tárcsáztunk. Aztán lex meglátott egy munkahelykereső irodát hajrá menjünk oda. Míg én kinn próbáltam hívni a bristoli ismerősöm addig ők felhívták nelly-t azt a hülye picsát. A nő a munkaközvetítőben nagyon kedves volt amikor megtudta hogy itt csövelünk már mióta csinált nekünk kávét meg hozott kexet meg megengedte hogy megmelegedjünk. Nagyon kedves volt. Segített találni olcsó szállást a Bristol Backpackers-ben (Bristoli Hátizsákosok) 15 fontért kaptunk egy
szobát volt ott mindenféle ember spanyol, francia, olasz. De végre volt tető a fejünk felett meg tudtunk aludni normálisan. Megfürödtünk meg kicsit helyreraktuk magunka mindjárt jobb volt a helyzet. Utána ma jöttünk el várost nézni. Rengeteg hely van ahol találtunk volna szállást mégtöbb ahol munkát. Biztos hogy fogunk találni munkát ebben teljesen biztos vagyok. Amíg a City Council előtt csöveltünk akkor sikerült beszélni egy csávóval a neve Chris. Nah végre ő adott nekünk szállást. Ezt itt jobbra. Nem úgy mint az a picsa nelly aki sms-ben közölte hogy bocsi kiadtuk a szállást már másnak mikor aztnap 5re megbeszéltük hogy találkozunk. Szóval van már szállásunk. 3 lakótársunk van itt Stapleton-ban ez Bristol egy lakónegyede. Egy 35-40 éves Buszsofőr Michael, Egy 25-30 éves biztonsági őr Seedy és az ő csaja Katey akiről még nem tudunk semmit. A lakás elfogadható állapotban van. Leszámítva azt hogy Lexxel kell aludnom egy ágyban. Remélem nem fog bebuzulni különben kihajítom az ablakon:D Most megyek aludni.....
Találtunk olcsó repjegyet 2 kilóért persze utólag kiderült hogy Zotyi elkúrta mint állat mert csak kézipoggyászt csekkolt be:D Aztán a kinyomtatott beszállókártyánkon is csak only handbag volt és 0 Checked Baggage. A Ryanair faszányosan felszámolt nekünk fejenként 60 eurót a csomagjainkra. Magyarán a csomagjaink 6x drágábban utaztak mint mi:D Ez volt az első gubanc kis hajtépés, de utána lex hitelkártyájáról lehúztuk gyorsan. Aztán sikerült a limitjét is túllépni még most sem tudjuk hogyan talán az isteni gondviselés volt az. Mindenesetre örülönk mert ha nem lépjük túl egy valaki nem tudott volna felszállni a gépre. Ezután jött a pislogás meg a wow-effekt soha éltemben nem repültem még de mégcsak a reptér közelében sem voltam:D Kapkodtunk a fejünket jobbra balra azt hipp-hopp már a gépen is voltunk.
Itt meg az egyik "sztyúárdesz" csajszi rögtön leskerázott minket próbált ismerkedni hogy milyen fiatal arcunk van. Nekünk meg amúgy is olyan sok volt az információ hogy csak serényen bólogatni tudtunk meg mosolyogni mert egy pár perc múlva már indult is a gép. Azért volt bennem egy kis félelem hogy jujj mi lesz. Aztán a gép szépen kifordult a kifutópályára, és egyszer csak BUMMM begyújtotta a nitrót beletapadtunk az ülésekbe a szemem kikerekedett, a pittyem vigyorrá szélesedett. Aztán mint egy baszott nagy hullámvasút felemelkedtünk. Leírhatatlan az érzés. Olyan mint a hullámvasút és a körhinta keveréke. Nem tudtam nekem ez jó e vagy nem fogok hányni vagy nem?:D Az út jó volt folyton csak a biztonsági övemmel vacakoltam mert hol bekapcsolni hol kikapcsolni aztán meg mikor a gép turbulenciába került mindenki parált hogy miért rázkódik össze vissza. De végül sikeresen földet értünk mindenki hurrázott. Anglia: itt jött igazán a wow effekt. Minden angolul van az egész környezetünkből süt hogy angliában vagyunk.
Reptéren pár rutinvizsgálat és már kinn is voltunk a reptér előtt és akkor nah most mi legyen? Bóklásztunk össze-vissza meg tanácstalanul nézelődtünk azt végül bekopogtam az egyik taxishoz hogy mizu mennyiért vinnél el a belvárosba. Nem vettem észre hogy alszik.....felébresztettem. Zavartan közölte hogy itt nem így működik bazze:D Hanem benn kell megvenni a jegyet a taxi irodába. Ezért mentünk oda lexnek mondtam hogy mennyé már vegyél jegyet a taxi 24 fontért vitt be minket a belvárosba mondtuk neki hogy valami 24h helyet keresünk ahol megmelegedhetünk amíg reggel nem lesz szal kirakott minket a közepén. Valamit félreérthetett mert totál nem találtunk semmiféle ilyesmi helyet szal össze vissza bóklásztunk baszom nagy gurulós táskával meg egyéb cuccokkal. Kurvára fáztunk a kis Bristoli angol csajok meg egy szál picsagatyában szaladgáltak. Megláttak minket 3 pulcsi plusz egy kabát azt hitték Afrikából jöttünk. Egy két ember oda is jött hogy milyen helyet kerestünk. Pár részeg seggfej fuck you-zott de mások meg love you-ztak:D Készítettünk videót lexxel.
Se munkánk se szállásunk de azért a várost már bejártuk.......vicces:D Reggel már minden bajunk volt az idegösszeomlás szélén álltunk minden ellenünk volt. Nem tudtunk angol számot hívni a telefonomról aztán a telefonfülke is elnyelte a pénzünket a 3. telefonfülke ami működött az meg folyton csak azt pofázta hogy helytelen számot tárcsáztunk. Aztán lex meglátott egy munkahelykereső irodát hajrá menjünk oda. Míg én kinn próbáltam hívni a bristoli ismerősöm addig ők felhívták nelly-t azt a hülye picsát. A nő a munkaközvetítőben nagyon kedves volt amikor megtudta hogy itt csövelünk már mióta csinált nekünk kávét meg hozott kexet meg megengedte hogy megmelegedjünk. Nagyon kedves volt. Segített találni olcsó szállást a Bristol Backpackers-ben (Bristoli Hátizsákosok) 15 fontért kaptunk egy


